Hám János kinevezett hercegprímás körlevele az alesperesekhez

Kötelességünk levén a hazánkban több hónapok óta villongó belháború s ezzel járó sokféle nyomorok megszüntetésére szent hivatásunk körében a hozzánk egyedül illő és szelíd erkölcsi hatás útján közremunkálni; nem késhetek éppen most, midőn az óhajtott kibékülés és kiengesztelődésre helyező idő s alkalom megnyílt, ntiszt. uraságodat utasítani s figyelmeztetni azokra, miknek tudása, terjesztése s követése által a béke, s törvényes rend helyre állítását, s ezzel az eddig fájdalmasan tapasztalt romlás és pusztulás, s a jövőben fenyegető nagyobb ínség megszünendését részünkről eszközölhetőnek remélhetjük.

1-ször. A sokszor hányatott s veszélyben forgott Magyarhon leginkább annak köszönheti ezeréves fennmaradását, hogy többféle nemzetiségekből való lakosai a törvényes király s az ország alkotmánya körül egyesülvén, a trónt s az alkotmányt minden erejükkel megvédeni s a kir. Felség iránt hűségüket s hódolatukat szóval és tettel bevallani őszintén törekedtek; most is csak az fogja megmenthetni hazánkat a hosszas háború veszélyeitől, ha annak minden polgárai s bármily osztályú lakosai törvényes Urunk s Királyunk I. Ferenc József iránt alattvalói hűségöket tartózkodás nélkül bevallani, s legfelsőbb rendeleteit hódolattal elfogadni s teljesíteni sietendnek. Isten akaratja, hogy minden lélek a felsőbbségnek alávetve legyen; Üdvezítőnk parancsolatja s példaadása és az apostolok intései köteleznek bennünket, hogy a törvényes uralkodó s küldöttei iránt engedelmességgel viseltessünk s mivel a jelen mozgalmas idők szövevényes fejleményei alatt a szó, írás s izgatás mesterségével a magyar nemzetnek királya iránti eddig tántoríthatatlan hűsége, s hódolat sokakban megingatott, ntiszt. Uraságodat ezennel felhívom, hogy mint maga igyekezzék híveit Őfelsége Urunk királyunk iránti köteles engedelmességre inteni s buzdítani, mint pedig az őrködése alatt álló többi lelkipásztorokat is ez értelemben kellően utasítsa, nehogy a nép engedetlenség által Őfelségének neheztelését s hatalmas hadseregének bosszúját vonja magára.

2-szor. Hazánkban a politikai bonyolódások a jelen fokra talán nem is hágtak volna, ha V. Ferdinánd királyunk őfelségének, ki ez országban 14 év lefolyása alatt atyai szelídséggel uralkodott, viszonyainkra vonatkozó legkegyelmesebb rendeletei s nyilványítványai köztudomásra eljuthattak volna; de szerencsétlenségükre ezeket csak az országot megszálló császári királyi seregek hozták meg nekünk, s főparancsnokuk herceg Windischgrätz Alfréd tábornagy, s teljeshatalmú cs. kir. biztos úr őfőméltósága kívánatára, bár utólagosan is, kihirdetésük már csak azért is szükségesnek látszik, miszerint ne hírből vagy hallomásból, hanem magától a kir. Felségtől tudhassa meg kiki, miben állott őfelségének V. Ferdinándnak és miben áll mostani legkegyesebb Urunk királyunknak I. Ferenc Józsefnek az ország kibékítésére vonatkozó legmagasabb szándoka és törekedése. Ugyanezért a múlt évben szeptember 22 és ugyanazon hó 25-én Magyarország népeihez intézett legmagasabb nyilványítványokat, az október 20-án kibocsátott legfelsőbb nyílt rendelettel együtt ./. november 6-án és 7-én kiadott manifesztumokat .//. .///. és azon nevezetes okleveleket /4 és /5 alatt, melyekben őfelségének V. Ferdinándnak trónróli lelépése, s Őfelségének I. Ferenc Józsefnek trónfoglalása Magyarországnak külön tudtul adatik, több példányokban oly utasítással küldöm meg ntiszt. uraságodnak, miszerint azokat a hívek előtt ..hirdesse, s hirdettesse ki, kettőre kívánván c. uraságodat s általa a többi lelkipásztorokat ez érdemben különösen figyelmeztetni, ú. m,

a) Többen még az értelmesebbek közül is azt kezdték vala hinni, hogy miután V. Ferdinánd király, kinek Magyarország mint megkoronázott törvényes fejedelmének hűséggel s engedelmességgel tartozott, a trónról lemondott, s alattvalóit a hűségi eskü tartozása alul felmentette; az országban a királyi legfőbb hatalom megszűnt, a trón üres, s a jövendő királyt talán majd a nemzet fogja választani, e tévedés úgy látszik sokakat eltántorított, holott a pragmatica sanctio kétségtelen s határozott szavai szerint a magyarországi királyság oly elválhatlan kapcsolatban áll az ausztriai összes birodalommal, hogy az örökösödés rendén következő ausztriai uralkodó fejedelem egyszersmind a magyar koronának is birtokába lép, s Magyarországnak törvényes királyává lett, kinek az ország hódolni, s kit megkoronázni tartozik. Az 1723-i I. és 2. sarkalatos törvényekről bővebb felvilágosítást adhatnak.

b) A november 6-án s 7-én kibocsátott legmagasabb királyi nyilatkozatok azért is fontosak és figyelemreméltók, mivel azokat I. Ferenc József őfelsége december 2-án kiadott legkegyelmesebb manifesztumában maga is helyben hagyni, s megerősíteni méltóztatott. A nov. 7-iki nyilyányítvány a földmívelő népet az újabb törvények által engedélyezett nyeremények fennhagyása iránt ünnepélyesen biztosítja.

3-szor. Az őfelsége által az ország kibékítése végett herceg Windischgrätz főparancsnoksága alatt hazánkba küldött cs. kir. hadseregek felől a nép között mindenféle rémletes álhírek terjesztvén el, szinte szükségesnek tartom, hogy azon proklamációk is, melyeket őfőméltósága a főparancsnok s teljeshatalmú királyi biztos Magyar- és Erdélyország lakosaihoz több rendben intézett, de amelyek mindeddig tudomásukra nem juthattak, jelesen a nov. 13-án, decemb. 18-án /7 és 14-én /8 múlt évben, és folyó évben január 7-én /9 Budán kelt s /6/7/8/9 alatt ide csatolt, hirdetvények a népnek adassanak tudtára. Ugyanis ezekből világos, hogy a cs. kir. hadseregek nem ellenséges szándokkal léptek be az országba, hanem mint urunk királyunk legfőbb hatalmának, s a törvényes rendnek helyreállítói, a személy és vagyon-bátorság védelmére s biztosítására, a legszebb renddel s példás fegyelem alatt haladtak elő Budapestig, hol jelenlétök alatt rend, béke és csendesség uralkodik, ipar, kereskedés és más üzletek élénkülni kezdettek, sőt a polgári szabadság kellő mértékét is mindenki háborítatlanul élvezheti. Minthogy pedig a cs. kir. hadseregek háborgatása vagy bántása bárhol is veszélyes következményeket szülhetne, jó lesz figyelmeztetni a népet, hogy irányokban magát önként megadó készséggel viseltessék, nem félhetvén, sem személyük, sem vagyonuk semminemű bántásától, és hogy azt részéről is a szükségesekben támogatni iparkodjék.

És ezek azok, miknek közlése által ntiszt. uraságodat alattvalói s lelkipásztori kötelességének oly móddali teljesítésére hívom fel, miképp a fennforgó, vagy könnyen változható körülményekben a pásztori ildom, s a körültekintő óvatosság javasolni fogják, kérvén Istent, hogy adjon nekünk békességes időket, miszerint az úr szőlője munkánk s fáradtságunk után gyarapodhassék, s félelem nélkül vezethessük a nyájat a kies legelőre, hol üdvezítő religiónknak boldogító tanítványai virítanak, s az isteni kegyelmek tiszta forrásai csergedeznek. Az úr legyen mindnyájunkkal.

Kelt Pesten, január 12-én 1849.
A püspöki kar nevében

Hám János m. p.
kegyelmesen kinevezett prímás